Így kerek a világ

Véletlenül rábukkantam egy szuper kis blogra a neten. Sikerült annyira belefeledkeznem, hogy úgy eltelt egy óra, hogy észre sem vettem.

A sok érdekes tartalom közül egyet emelnék ki. Egy listát arról, hogy milyennek viszonyban szeretnék lenni a testemmel, a melleimmel:

Soha nem a testem okolom, amiért rossz napom volt.
Nem hagyom, hogy egy rosszalló pillantás befolyásolja, hogy hogy érzek a külsőm iránt.
Nem ítélek meg senkit a kinézete alapján, mert nem szeretném ha bárki ugyanezt tenné velem.
Tudom, hogy nem dől össze a világ, ha előző este túl sok pizzát ettem vagy éppen becsúszott még egy gombóc fagyi.
Figyelem és észreveszem azokat a csodálatos dolgokat, amelyeket a testem ad nekem: tudok járni, beszélni, gondolkodni, lélegezni…
Nem szállok be olyan beszélgetésbe, amikor a barátaim vagy a kollégáim egymáshoz hasonlítgatják vagy éppen kritizálják a testüket.
Amint észreveszem, hogy olyan negatív gondolatokat fogalmazok meg a testemmel kapcsolatban, amit mástól soha nem szeretnék hallani, tudatosan leállítom.
Tudom, hogy a hirdetésekben, a TV-ben nem a valóságot látom, nagyon sok retusálás, koplalás, pénz és munka van abban, hogy valaki úgy nézzen ki, mint a modellek vagy a sztárok.
Emlékeztetem magam arra, hogy az a lány akivel egy pillanat alatt testet cserélnék sem biztos, hogy teljesen elégedett magával.
Megtisztelem a testem azzal, hogy megfelelően étkezem, sportolok amikor szüksége van rá, de tudom, hogy mikor kell pihennie.
Megértettem, hogy a tükör csak azt mutatja meg, hogy hogy nézek ki, de azt nem, hogy milyen vagyok valójában,
Tudom, hogy szép vagyok, így, ahogy vagyok.