Te melyik kategóriába tartozol?
Source: molettdivat.hu via Ágnes on Pinterest
Azt vettem észre, hogy a nagy mellű nők többsége leginkább szereti eltakarni, kisebbnek láttatni a melleit. Elérni, hogy a dinnyécskéi minél kevesebb figyelmet kapjanak.
Ennek sokszor az az ára, hogy nagy lepleket, zsákokat hordunk, ami kövérít minket, mivel eltünteti a derekunkat.
Az egyik feltűnően csinos barátnőm például nagyon elkeseredett mikor a fülébe jutott, hogy a környezetében lévő férfiak azt találgatják hogy vajon műcicijei vannak-e:
Mégis Ági! Mennyit fogyjak még, hogy ne mindenki a melleimmel foglalkozzon!?!
Aztán ott van ennek az ellentettje, aki büszkén szereti mutogatni a szép nagy melleit. Bevallom, csodálom őket! Igazuk van! Miért kellene szégyenlősen takargatniuk magukat!? Mert egyeseket az utcán zavarja a látvány? Forduljanak el, ha ez nekik sok(k)!!!
Sőt megkockáztatom, hogy ebbe a csoportba tartozó nőkben fel sem merül, hogy teher lenne számukra a nagy mell, sokkal inkább áldás.
A múltkor például egy rendezvényen váltottam egy pár szót egy anyukával, aki “szemmel láthatóan” ez a kategória volt. Annyira üdítő volt valakivel beszélgetni, aki miután meghallotta, hogy az átlagosnál nagyobb mellű nőknek árulók melltartókat, egyből azt javasolta, hogy:
Olyan szoptatós melltartókat kellene árulnod, amihez dögösen lehet öltözni, mert siralmas a kínálat
A harmadik csoport pedig a kettő közötti átmenet. Nem is takargatja, nem is pakolja ki túlságosan.
Valahol megpróbál megtalálni egy egyensúlyi állapotot, amivel komfortos, de azért nagyon nem rí ki a környezetéből.
Én ez a típus vagyok, de ha őszinte akarok lenni, akkor inkább az előző csoportba vágyom. 🙂
Te hogy vagy ezzel?
A kék ruhás kép forrása: noitema.hu
Kedves Ágnes!
Az attól függ hogy szekszi! akar lenni, vagy nem. Ha szereti a férjét? akkor keveset mutat. DE! egy a lényeg. Akár ilyen- akár olyan, számára kényelmes legyen. Ne igazgassa 2-3 percenként.
Kedves Ágnes!
Szerintem nagyon sok nő és fiatal lány sok-sok pénzt fizet plasztikai sebészeknek azért, hogy szép dekoltázsa legyen. Akinek nem kell, az bátran mutassa meg a jó ízlés határain belül, hogy szépek és természetesek a mellei, és ez biztosan nem zavarja a férjét sem. De egy biztos ezt csak nagyon jó szabású csinos melltartóval teheti.
Ugyanez a helyzet a bikini felsőkkel is, hiszen itt a nyár, a kánikula a nyakunkon.
Kedves Ágnes!
Én bizony cicimutogatós vagyok…
Kellően telt alkattal rendelkezem, és a melleim elvonják a figyelmet erről. S ráadásul szeretem az elismerő pillantásokat, s büszkén megmutatom amim van.
Kedves Ágnes!
Én hajlamos vagyok mind a kettőre. Attól függ mit szeretnék elérni. Sajnos azt vettem észre, hogyha azt szeretném, hogy komolyan vegyenek és a szemembe nézve beszélgessenek velem, akkor inkább takargatnom kell a természet adományait. De természetesen én is szeretem bezsebelni az elismerő pillantásokat, sőt a párom is szereti, ha megmutatom, hogy mim van a jó ízlés keretein belül. Ezt azonban tényleg csak csinos és kényelmes fehérneműben lehet megtenni.
Kedves Ági!
Komoly feladatkörben dolgozom, és sajnos azt veszem észre, hogy bármit teszek is, mindig előitéletként ott van a nagy mell látványa. Könnyű vérű, cicababának gondolnak.
Sajnos nekem sokkal több rossz tapasztaltom van, mind jó, hiszen folyamatosan a mellem alapján birálnak el. A legtöbb esetben meg sem kérdőjelezik, hogy értelmes ember vagy, csak besorolnak a nagymellű kategóriába.
Kora gyerek korom óta hordom a súlyomat, s mindig hátrány ért, mind a sport területén, ami már régóta nem is lehetséges, mind az öltözködés területén, ugyanis se kabátot, se normális igényes ruhát, kosztümöt nem kapok magamra.
Egyszóval nekem is takargatnom kell magamat, sokszor nyakig zárt felsőkben. A lehető legszolidabb formában, holott sokszor szeretnék én is jól kinézni, de ezen adottságok miatt az igényes öltözködésről, megjelenésről már rég lemondtam.
Pedig dühit!
Kedves Ágnes!
Először is köszönöm, hogy megtaláltam végre a nekem való melltartó méretet!
Szeretem megmutatni a cicijeimet. Főleg nyáron… A férjem büszke a látványra, és nem zavarja ha más is látja. Sőt, szokta mondani, had irigykedjenek, hogy ő m indig láthatja. Az szokott csak zavarni, hogy beszélgetéskor nem a szemembe néznek … de ezen túl teszem magam.